NEDVES GABONA GAZDASÁGOS TARTÓSÍTÁSA

Számos üzemben merül fel a költségcsökkentés kérdése. Az árbevételek a terméshozamon és az azzal kapcsolatos intézkedéseken kívül alig befolyásolhatók. Az energia- és olajfogyasztás fokozódó adótartama miatt a mezőgazdasági üzemek részére a nedves gabona használata egyre érdekesebbé válik. Ha a gazdaságossági okokból emellett a változat mellett döntenek, a nedves gabona tárolásának és tartósításának kérdése illetve annak megoldása, a középpontba kerül. A takarmányozás szempontjából ismeretes, hogy a nedves gabona nem rendelkezik hátrányokkal a száraz gabonával szemben, illetve egyes esetekben bizonyos előnyökkel bír. A Budissa Bag technológia az őrölt nedves takarmány tartósítására, világszerte kipróbált és biztos megoldást kínál. Míg, az eddig használt eljárásokhoz silókra, vagy épületekre van szükség, a tömlő esetében csak jól megközelíthető síkfelületekre van szükség, amely többnyire rendelkezésre áll. A nedves őrölt kukorica tárolásánál megtakarítható az egyre nagyobb szárítási költség, valamint a betakarítás és tárolás időben jól összehangolható. Figyelembe véve, hogy a betároláshoz szükséges silóprés még más takarmányokhoz is használható, úgy gyorsan kiderül a lehetséges költségmegtakarítások nagyságrendje.

A nedves gabona tárolása és takarmányozása nem új eljárás az állattartók számára. Jelenleg is az érdeklődés középpontjában áll. Ennek fő okai a következők: A drasztikusan emelkedő olajárak, amelyek közvetlenül a szárítási árakra hatnak, az utóbbi időben legalább 20-25 %kal megdrágították a kukorica szárítását. Az energiaárak növekedése a szárítási költségek robbanásszerű emelkedését eredményezték, aminek a Budissa Bag technológiára gyakorolt hatása azonban elhanyagolható. Ennek oka az energiaköltségek magas részaránya a szárítási összköltségben.
A fogyasztók egyre nagyobb nyomása a mezőgazdasági termékek eredetigazolására vonatkozóan fokozza a mezőgazdák azon törekvését, hogy saját előállítású takarmányokat használjanak fel, és maguk tárolják olcsón. A drasztikus költségcsökkentés szükségessége növeli a kényszert a meglévő gépek és berendezések nagyobb kapacitás-kihasználására. A betakarítási idők meghosszabbíthatók, ha nedves gabonát használnak.
A Budissa Bag fóliatömlős silózás bevezetése óta kedvező tárolási lehetőség áll rendelkezésre, amely költség szempontból minden más eddig ajánlott és gyakorlatban használt (magas siló, falközi siló, gáztömített tartályok és hasonlók) lehetőségekkel szemben feltétlen megfontolandó. A fő ok a gyorsan amortizált és környezetbarát technológia rugalmassága és használhatósága, majdnem minden mezőgazdasági termékre vonatkozóan.

MILYEN TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁST AJÁNLUNK A NEDVES KUKORICA TÁROLÁSÁRA

A Budissa Bag cég ajánlásai azon a célkitűzésen alapulnak, hogy csekély mértékű beruházás mellett maximális rugalmasságot nyerjenek. Mivel a nagy darálók bérvállalkozókon keresztül történő rendelkezésre állása gyakran korlátozott, és a tárolási kérdést szintén tisztázni kell, a kb. 1000 tonnás éves szükségletből kezdődően a saját technika beszerzése kifizetődő. Ez egy Gruber Profi 600 típusú darálóból és egy Budissa Bagger RT 6000 Europe gépekből áll.

ADALÉKOK A NEDVES KUKORICA KONZERVÁLÁSÁHOZ

A silóadalékok nedves kukorica termékekhez történő alkalmazásáról számos tapasztalat áll rendelkezésre. A kémiai szerek (propionsav, stb.) alkalmazása mindenekelőtt a nedves kukorica szabadban való tárolásánál szükséges (levegőtől való lezárás nélkül). Csekély mennyiségek légmentes rendszerek esetén is tovább növelhetik a biztonságot. A Budissa Bag fóliatömlőben, mint a falközi silóban is a tejsavbaktériumok a legjobban beváltak, feltételezve, hogy a nedves gabona minimális nedvességtartalommal rendelkezik. A betárolás után egy intenzív tejsavas erjedés zajlik le, amely stabil nedves gabonaszilást eredményez. Erre vonatkozóan különböző irodalom tőlünk kérhető.

Az aerob stabilitás problémája alapvetően azáltal oldható meg, hogy a silóméretet a naponta tervezett kivételi mennyiséghez méretezik. Itt a Budissa Bag tömlő számos előnnyel rendelkezik, amelyet megfelelő tömlőátmérő (1,8 m-től 3,00 m-ig)megválasztása révén kell kihasználni. A silózó adalékok is többé vagy kevésbé javíthatják az aerob stabilitást.
Nedves kukorica-dara készítéséhez a szemes kukorica 22-32% nedvességtartalom mellett csőtörő adapterrel felszerelt arató-cséplő gépekkel betakarítható. A szükséges betakarítási teljesítményt a daráló kapacitása határozza meg. 26-32% nedvességtartalomnál klasszikus tejsavas erjedés jön létre és igen stabil szilázst kapunk. Nagyon fontos a dara szemcseméretének a megválasztása sertéseknél a 0,8-1,0 mm, míg szarvasmarhánál 1,5-2,5 mm átlagos szemcseméret elérése javasolható. Ez egyúttal behatárolja az alkalmazott rostaméreteket, és megszabja a daráló tömegteljesítményét is. Finomabb szemcsemérethez 6-8 mm-es lyukazat-átmérő a durvább szemcseméretekhez 16-20 mm-es rosták alkalmazása célszerű. A Gruber Profi 600 daráló az említett rosták esetében 10-15 t/h ill. nagyobb szemcseméreteknél 25-30 t/h tömegteljesítménnyel számolhatunk, ha 120-130 kW-teljesítményű traktorral üzemeltetjük. A töltésnél ajánlható présnyomás 30 bar és az elérhető térfogattömeg átlagosan 780kg/m3-ben jelölhető meg. A betárolás produktív teljesítményét a darálási tömegáram határolja be, ezért a kb. 60 t/h-ás töltési teljesítmény eléréséhez egy 8 órás műszaknapra vetítve mintegy 250-300 tonna dara előkészítése javasolható. Jó szervezéssel két fóliahenger megtöltésével számolhatunk műszakonként, ami kb. 480 t dara betárolását, jelentheti. Termelékenységét tekintve ez több mint a duplája egy nagy gabonaszárító, tároló telep átlagos napi üzemi teljesítményének. A hazai gyakorlat szerint az erjesztett kukoricadara felhasználása sertéseknél és tejtermelő tehenészetekben a napi abrakszükséglet 35-45 %-át is képezheti. A takarmány még az erjesztés 120. napján is kifogástalan minőségű volt, ami egyben annak jó stabilitására utal, és emellett kedvezően alakul az így tartósított kukorica táplálóanyagainak emészthetősége is. Bár a fóliahengeres technológiával az anaerob körülmények ennek a takarmánynak az esetében is gyorsabban teremthetők meg, mint a falközi silókban de a kukorica nedvességtartalma ebben az esetben se legyen lényegesen kisebb 30-32%-nál, mert az csökkenti a szilázs stabilitását, ami kisebb napi felhasználás esetén-főleg a meleg nyári napokon- utóerjedést és ebből következően táplálóanyag-veszteséget eredményezhet. A kielégítő stabilitáshoz 1,0%-ot meghaladó szervessav-mennyiségre -elsősorban tejsavra- van szükség, amire viszont csak akkor számíthatunk, ha a kukorica nedvességtartalma a silózás idején 28-34% körül alakul. Igy a 22-25% nedvességtartalmú szemes kukoricából is jó minőségű szilázs készíthető, azonban annak stabilitása gyengébb lesz.

GYÁRI CUKORRÉPASZELET

A cukorrépaszelet jó erjesztésének a feltétele, hogy szárazanyag-tartalma elérje a 20-22%-ot, vagyis "kétszer préselt" legyen. Ezen ipari melléktermékeknek a betárolás előtti ömlesztett térfogattömege átlagosan 530 kg/m3 és szelethosszúsága 30-35 mm között adható meg. Nagyon fontos, hogy 10-12 bar préselési nyomásérték betartása, mert így elkerülhető a répaszelet pépesedése és a fólia károsodása. Jó előkészítéssel és szervezéssel a legnagyobb töltési teljesítmény érhető el, amikor is homlokrakodóval történő kiszolgálással a produktív üzemi átlagteljesítmény 160 t/h körül várható, ami műszakonként 4 fóliahenger megtöltését is eredményezheti 660 kg/m3 térfogattömeg mellett. A fent említett nedvességtartalmakon túl szükséges a szelet szárazanyag-tartalmának a növelése, melyhez egy-két tömegszázalék nagyságokban szecskázott vagy szálas szalmát használnak. A megfelelő tartósítási technológia eredményeképpen a cukorrépaszelet erjedési minősége jó, a szilázs stabilnak mondható és a tápanyag-hasznosulás is kedvező eredményeket mutat.

AD LIBITUM KOCÁKNAK

Dániából, abból az országból, amelyre a sertéstartók gyakran irigykedve figyelnek, származó első eredmények azt igazolják, hogy a répatermékek takarmányozása a vemhes kocák számára, a gabonakorpa és a zöldliszt olcsó alternatívát jelent. A klasszikus energiahígítók összehasonlíthatóan alacsony árai ellenére az összes-takarmány költség az ad libitum takarmányozásnál gyakran érthetően emelkedik, mivel itt a takarmány 3-4-szerese kerül feletetésre. A szárított szelet ideális takarmány a vemhes kocák számára, mivel annak dietikus duzzasztó hatása gyors telítettséget idéz elő, de az egygyomrúak számára alig hoz energianyereséget. Ezenkívül, számos sertéstartó száraztakarmány stratégiái közé besorolható. A szárított szelet azonban túl drága. Ezért, és ismét Dániába tekintve, a sokkal olcsóbb préselt szelet igazi alternatívát jelent. A kb. 15% kiegészítő takarmánnyal együtt fóliatömlőkbe besilózott takarmányt a setések számára ad libitum kínálják. Ez még munkatakarékosan is történik. A sertések számára a fóliatömlőt kinyitják, és azok saját magukat kiszolgálják, amint ez az alábbi képen látható. Az eredmények a Dánokat igazolják. A sertések a takarmányt szívesen felették és a nyugodt, kiegyenlített magatartásukkal azt mutatták, hogy telítődtek. Ezen takarmányozási mód további pozitív hatása, hogy a savas pH-érték a gyomor-bél környezetre dietikai hatást fejthet ki, amely az antibiotikumos takarmányozás tilalmának időszakában említésre méltó tény.